A legfrissebb szám tartalmából

Támogatóink:

Sik Domonkos: Középiskolások családi politikai szocializációja

Tanulmányomban egy a családi politikai szocializáció folyamatait feltérképező alapkutatás kvalitatív szakaszában készült eredményeket ismertetek. A szülőkkel és középiskolás gyerekekkel felvett interjúkból készült esettanulmányok segítségével azt próbálom meg bemutatni, hogy a családi kommunikációs viszonyok, a családi érzelmi struktúrája és a család különböző politikai rendszereken átívelő története miként befolyásolja a politikai és állampolgári értékek kialakulásának folyamatát. Néhány karakteres szocializációs klímát megjelenítő esettanulmány bemutatását követően kísérletet teszek a rendszerváltás utáni családi szocializációs forgatókönyvek ideáltípusainak meghatározására, melyek a további kvantitatív kutatások bázisául is szolgálnak.
Kulcsszavak: politikai szocializáció, család, fiatalok, állampolgári attitűdök


Héra Gábor: Az előítéletesség újradefiniálása. Azaz mi az előítélet és hogyan mérjük azt?

A Kurt Lewin Alapítvány 2007-ben az Oktatásért Közalapítvány megbízásából végezte el azt a kutatást, amely a szakiskolai oktatásra koncentrált. A vizsgálat annak feltárására vállalkozott, hogy a tanárok körében az előítéletesség különböző formái vajon befolyásolják-e meghatározott kompetenciák alkalmazására való képességet. Az innovatív módszertani eszközöket alkalmazó kutatás eredményei rámutattak arra, hogy az autoriter személyiségtípusú tanárok a kitűzött feladatokat gyorsabban és hatékonyabban oldották meg. Ugyanakkor a kevésbé autoriter személyiségtípusú pedagógusokat inkább jellemezte a kreatív gondolkodás, a konszenzuson alapuló csoport-működés, a közös alkotó munka. Mindezek alapján arra következtetünk, hogy a tanulás elsajátítását, a kezdeményezőkészség és a vállalkozói kompetenciák megszerzését, illetve azok átadását nagy valószínűséggel az autoriter személyiségtípusú tanárok kevésbé tudják támogatni.
Kulcsszavak: Kurt Lewin Alapítvány, előítélet, autoriter személyiségtípus, pedagógus-képzés, kutatás, szakiskola, kompetencia


Tratnyek Magdolna: Állami standardok – helyi megoldások az ifjúsági tanácsadás angliai rendszerében
A Lisszaboni stratégia egyik kulcseleme a tanácsadási rendszer kiépítése. Ezzel összhangban Nagy-Britanniában már 2000-ben megkezdődött egy olyan hálózat kiépítése, mely alkalmas e tanácsadás megvalósítására. A hálózat létrehozása annak az állami stratégiának a részeként történt meg, melynek célja a fiatalok társadalmi kirekesztődésnek visszaszorítása volt. Az akcióprogram keretében célul tűzték ki a fiatalok (16 éven felüliek) képzésbe vonását, foglalkoztatásának növelését és az iskolai lemorzsolódás csökkentését. A komplex tanácsadás filozófiája szerint a tanácsadást ott és akkor kell működtetni, ahol és amikor a fiataloknak szükségük van rá. Ennek érdekében különböző elérési útvonalakat biztosítanak a tanácsadások igénybevételéhez úgy, mint: egyéni személyes tanácsadás, csoportos foglalkozások, telefonos segítségnyújtás, internetes elérés. A fiatalok segítése különböző területeket ölel fel: pályatanácsadás, életmód, drog, anyagi, életvezetési stb. A tanácsadás területeit nem a hivatali struktúra, hanem a fiatalok szükségletei, igényei határozzák meg. A tanácsadás megvalósulásában tehát a központi elvárások, a helyi feladat – és felelősségvállalás és a komplex szemlélet és differenciált megközelítés érvényesül.
Kulcsszavak: Egész életen át tartó tanácsadás, ifjúsági tanácsadás, együttműködés, helyi megoldások


Tóth Dóra: Beleszóltak! Ifjúsági önképek a munkaerőpiacról

Az ifjúság munkaerő-piaci helyzetének alakulása aggodalomra ad okot Magyarországon és Európa szerte egyaránt. A probléma megoldásának érdekében az Európai Unió párbeszédet kezdeményezett a fiatalok és döntéshozók között (Strukturált Párbeszéd). Magyarországon öt, a munkaerőpiachoz kapcsolódó területről kérdeztük a 14-30 éves korosztályt, hogyan ítélik meg lehetőségeiket a 21. században. Valóban nehezebb manapság érvényesülni a munka világában? Segít-e a szakmai gyakorlatok minőségi rendszere átlépni a fiataloknak az oktatásból a munka világába? Az ifjúság több alkalommal tett reális javaslatot a felmerült problémák megoldására, ugyanakkor az esetek többségében az államtól várják a segítséget.
Kulcsszavak: felsőoktatás, kompetenciák, munka, munkaerőpiac, szakmai gyakorlat